Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 179 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-179

Névmutató: Eminescu, Mihai

1991. február folyamán

A diáklapok változatlanul jelentkeznek, erre példa a Képződmény, a Benedek Elek Tanítóképző (Székelyudvarhely) "hébe-hóba megjelenő diáklapja" vagy a KHM, a Mikes Kelemen Líceum /Sepsiszentgyörgy/ kiadványa, ugyanezen középiskola lapja volt még a Fogak és a Pepita, no meg a Vándorló Iskola, a líceum alkalmi kiadványa. A KFT és a Tintaszósz a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ diáklapjai voltak, de az eredeti című: "...?" lap is az ő érdemük. Nehéz lenne összeszámolni hányfajta diáklap jelentkezett ebben az évben. Közöttük volt a Kobak, a Mircea Eliade Líceum /Segesvár/ lapja, a MÁG, a Márton Áron Líceum /Csíkszereda/ diáklapja, ez később Ergo néven látott napvilágot, a Garabonciás, az Ipari Iskola /Szilágysomlyó/ lapja, a Gaudeamus, a Mihai Eminescu Líceum /Nagyvárad/ lapja, a Guguc, az Elméleti Líceum /Zilah/ diáklapja, a Gyorsuló Idő tudományos diáklap /Áprily Lajos Líceum, Brassó/, ugyanezen intézmény diákjai szerkesztették a Visszhang címűt is, a Haladjunk, a Bethlen Gábor Líceum /Nagyenyed/ lapja, az Isa, a Nagy Mózes Líceum /Kézdivásárhely/ lapja, a Kavics és az egy számot megért Tégla az Ady Endre Líceum /Nagyvárad/ lapja, a Stafilokópé a Salamon Ernő Líceum /Gyergyószentmiklós/ kiadványa és a Stafilokópé karácsonyi melléklete, a Kópé Mellén/k/let/t/.

1991. augusztus 28.

A bukovinai románok Mihai Eminescu Társaságának elnöke, A. Cernova asszony elmondta, hogy levélben kérik a román nyelv nemzeti nyelvként történő elismerését. Bukovina lakosságának 20 %-a /200 ezer fő/ román. /BBC román nyelvű adás, aug. 28./

1991. december folyamán

1997. január 10.

Rangos rendezvényen emlékeztek meg a brassóiak a Reménység Házában a legnagyobb román költő, Mihai Eminescu születésének 147. évfordulójáról január 10-én. Az eseménynek külön jelentőséget adott, hogy 30 éve, 1967-ben jelent meg a Brassói Lapok egykori főszerkesztőjének, Kacsó Sándor írónak és publicistának, neves kiadói szerkesztőnek a gondozásában Eminescu költői műveinek teljes magyar kiadása, ami önmagában is egyedülálló, hiszen a világ egyetlen más nyelvére sem fordították le mindmáig Eminescu valamennyi versét, beleértve a zsengéit is. Kacsó Sándor irányítása alatt az akkori erdélyi magyar irodalom legnevesebb írói-költői, köztük Szemlér Ferenc, Franyó Zoltán, Majtényi Erik, Bajor Andor, Kányádi Sándor, Lőrinczi László, Kakassy Endre, Kiss Jenő, Veress Zoltán, Lászlófy Csaba és Aladár, Székely János és mások vettek részt a 281 verset tartalmazó kötet fordításában. A szimpóziumot rangos vendégek tisztelték meg jelenlétükkel és előadásukkal. Ott volt a meghívottak között Mircea Dinescu költő, az Academia Catavencu című fővárosi hetilap igazgatója és Kányádi Sándor, Eminescu egyik legjelentősebb magyar tolmácsolója, aki 30 év után nemrég ismét lefordította a nagy román költő Száz árbóc közt (Dintre sute de catarge) című versét. A harmincéves magyar Eminescu-kötet történetéről Kiss Éva Mária, a Cenk Rádió főszerkesztője tartott előadást, Házy Bakó Eszter, Elekes Róbert és Tóásó Áron Zoltán Eminescu-verseket szavalt, majd Melania Niculescu, a brassói Sic Alexandrescu Színház művésznője románul, Márton Árpád sepsiszentgyörgyi színész magyarul adott elő a kötet legszebb verseiből. A pódiumműsort Márk Attila Eminescu-versekre írott szerzeményei zárták. Az est megszervezésében Madaras Lázár, a Brassó megyei tanács alelnöke vállalt oroszlánrészt. /Brassói Lapok, jan. 17-23., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 17., 947. sz./

2000. január 21.

Magyar diák, Mostis Gergő a Kölcsey Líceum tanulója nyerte meg a Szatmárnémetiben a nagy román költő 150. születésnapja alkalmából rendezett Mihai Eminescu-szavalóversenyt. A magyar diákok románul szavaltak. /Kölcseys diák nyerte az Eminescu-szavalóversenyt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

2000. május 10.

Temesvár ismert szobrászáról, Jecza Péterről írt monográfiát Ioan Iovan műkritikus Jecza, iesire din cuib címmel. A kötetet máj. 10-én mutatják be a temesvári Mihai Eminescu könyvesboltban. A művet Szekernyés János és Mihai Dragomirescu műkritikusok ismertetik, értékelik. /Jecza Péter-monográfia. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 10./

2000. május 20.

Nagyon jól tettük, hogy elmentünk Snagovra az egyházi közös nyilatkozat aláírási ceremóniájára, amely Románia EU-csatlakozását támogatja - nyilatkozta Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök. A Romániában hivatalosan elismert felekezetek vezetői által aláírt dokumentum tartalmazza a magyar történelmi egyházak kéréseit is: az elkobzott egyházi javak visszaadását, a felekezeti iskolák működésének biztosítását, a szociális és karitatív munka állami támogatását. A püspök kifejtette, hogy a tizenhét egyházi vezető által aláírt nyilatkozatot a kormány eljuttatja az európai szervezetekhez. Reméli, hogy Brüsszelben ellenőrzik majd a dokumentumban foglaltak betartását. - A nagyváradi római katolikus püspökség tizenegy épületet - ebből kilencet Nagyváradon - kér vissza. /Nagyváradon a Fő utcai irgalmas rendi kórházat (ma a Közegészségügyi Igazgatóság székhelye és járóbeteg-rendelő intézet), a volt Premontrei Rendházat (a jelenlegi Mihai Eminescu Középiskola), az egykori Orsolya-zárdát és az alatta lévő üzlethelyiségeket, valamint a lakrészeket (Ady Endre Középiskola), az Eminescu utca 28. és a Roman Ciorogariu utca 45. szám alatti iskolát, neogótikus kápolnát és lakrészt, a volt Szent József Intézetet (jelenleg a megyei Tanfelügyelőség székháza), a Teleki utca 13. szám alatti egykori Immaculata-zárdát (ma egészségügyi középiskola), az Orsovei utcai volt Szent Vince Intézetet (ma gazdasági középiskola), a velencei I. Hossu utcai volt felekezeti iskolát (ma óvoda), az Ősi negyedben, a Devei téren lévő templomot és plébániát is visszakértük. Szentjobbon az apátság székhelyét (ma körzeti orvosi rendelő működik ott), Szilágysomlyón pedig a minorita rendi kolostort és tanintézetet (ma mezőgazdasági iskola)./ /Rais W. István: Ellenőrizni kell a vállalások betartását. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 20./

2000. június 9.

A következő tanévben Bihar megyében magyar tannyelvű kilencedik osztályok indulnak Nagyváradon az Ady Endre Középiskolában, a Mihai Eminescuban, a Iosif Vulcan Tanítóképzőben /egy pedagógiai/, a Szent László és a Lorántffy Zsuzsanna Gimnáziumban. Nagyváradon a szaklíceumi osztályok indulnak magyar tagozaton: a Partenie Cosma Kereskedelmi Iskolacsoportban, a Mihai Viteazulban, az Andrei Sagunában és a Művészeti Líceumban. Érmihályfalván a Mezőgazdasági Líceumban, Margittán az Octavian Goga Líceumban, Kágyán a mezőgazdasági iskolában, Székelyhídon a Petőfi Sándor Gimnáziumban és Nagyszalontán a líceumban. Újdonság, hogy szeptembertől esti tagozaton magyar nyelven is tanulhatnak az érdeklődők. - Egy kisegítő iskolai magyar tannyelvű első osztály is indul, ide csak súlyosan értelmi fogyatékos gyermekeket vehetnek fel. /Magyar tannyelvű osztályok Bihar megyében. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 9./

2000. július 20.

Az első körben valamennyi hely betelt Csíkszeredában a Márton Áron Gimnáziumban, a Nagy István Művészeti Szakközépiskola képzőművészeti és zene osztályaiban, az Octavian Goga Gimnázium reál osztályaiban, a Segítő Mária Római Katolikus Gimnáziumban, az építőipari szakközépiskolában, a Kájoni János Szakközépiskolában; Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Gimnáziumban; Maroshévízen a szakközépiskolában, a Mihai Eminescu Kollégium technológiai osztályaiban; Székelyudvarhelyen az Eötvös József és a Kós Károly szakközépiskolákban, a Tamási Áron és a Baróti Szabó Dávid római katolikus gimnáziumokban, valamint a Benedek Elek Tanítóképzőben; Székelykeresztúron az Orbán Balázs Gimnáziumban és az unitárius gimnáziumban. /Lejárt a beiratkozások első köre. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 20./

2000. október 6.

A marosvásárhelyi Mihai Eminescu Iskolaközpont eddig középiskolai szinten képezett ki tanítókat és óvónőket. Az új tanügyi törvény értelmében a jövőben főiskolai szinten is folyik majd oktatás. A Marosvásárhelyi Tanító- és Óvónőképző Főiskola a Babes-Bolyai Egyetem fennhatósága alá tartozik. Az idei tanévtől egy magyar és egy román tannyelvű főiskolai osztály indult be. A magyar tagozatra 48-an felvételiztek sikeresen, közülük 28-an tandíjat fizetnek, ami évi 400 dollárt jelent. A főiskolai oktatás három évig tart, kivéve a tanítóképző középiskola végzettjeit, akik két év alatt szerezhetik meg a diplomát. A főiskolai oktatás délután zajlik. /(Máthé Éva): Új főiskola Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

2001. augusztus 10.

Sarány István szerint munkanélküli-képzők a tanítóképzők. Hargita megyében: román tannyelvű tanítóképző osztályt indít ősztől a maroshévízi Mihai Eminescu Gimnázium és a székelyudvarhelyi Marin Preda Gimnázium. Egy-egy huszonöt fős osztály indításáról van szó. Két magyar tannyelvű osztályt indít a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző. Eddig a középfokú tanítóképzés. Emellett ún. posztliceális tanítóképzés is folyik a megyében. Felsőfokú, főiskolai szintű tanítóképzés folyik a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem székelyudvarhelyi és maroshévízi tanítóképző főiskoláján. - Évente legalább száz - közép- vagy felsőfokon - képzett új tanítóval kell számolni. A szükséglet viszont ennek töredéke. Idén például egy román tannyelvű óvónői állást hirdettek meg a megyében, Balánbányán, román tanítói állást egyet sem. Valamennyi állást szakképzett tanító tölt be. Magyar óvónőkre, tanítókra is már csak a nagyon eldugott településeken van szükség. Az újságíró szerint tehát nincs szükség ilyen méretű tanítóképzésre. /Sarány István: Munkanélküli-képzők. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 10./

2002. november 29.

Szép rendezvénnyel búcsúzott a marosvásárhelyi Mihai Eminescu Tanítóképző utolsó középfokú, tanítónői és óvónői képesítést szerzett évfolyama. A tudományos ülésszakon a végzettjeik közül öten mutatták be tanáraik, a meghívottak és osztálytársaik előtt diplomadolgozatukat, majd kisebb szakcsoportokra osztva társaik következtek. Maros menti népviseletbe öltözve, babákon, illetve video-felvételeken mutatta be a jellegzetes erdélyi viseleteket, illetve népi táncokat Tavaszi Ibolya. Idén egy oktatási forma véget ér, a következő nemzedék már az érettségit követő főiskolai tanulmányok során nyerheti el a tanítói és óvónői képesítést. /(bodolai): Bizonyítottak a tanító- és óvónőjelöltek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./

2004. január 6.

Díszkiadásban jelentette meg a temesvári Vest Könyvkiadó a nagy román költő, Mihai Eminescu Esticsillagát, mely a kötetben a román szöveg mellett magyarul és németül is olvasható, Franyó Zoltán fordításában. Franyó Zoltán több gyűjteményes kötetben adta ki Eminescu-fordításait. Az első háromnyelvű díszkiadás 1973-ban jelent meg. Franyó Zoltán halálának huszonötödik évfordulóján minisztériumi támogatással megjelent a Luceafarul – Der Abendstern – Az esticsillag című kötet, az 1973-as kiadás alapján. /Pongrácz P. Mária: “Csillag-vágyó álom...” = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./

2004. február 3.

Elhunyt Izsák Márton szobrászművész /Galócás, 1913. ápr. 12. – Marosvásárhely, 2004. febr. 1./, több köztéri szobor és kisplasztika alkotója. Két hete Barabás István festőművész kiállításán még megjelent. Marosvásárhelyen többek között Bartók Béla és Mihai Eminescu, Szentgyörgyi István és George Enescu szobormása és a Holokauszt emlékműve áll. Életművéhez tartozik a művészeti középiskola is, amelyet közel három évtizeden át igazgatott, kiváló művészgenerációkat indítva el. /Elhunyt Izsák Márton. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./

2004. szeptember 15.

A helyhatósági választások előtt együttműködési megállapodást kötött a Bihar megyei RMDSZ-szervezet és a kisszámú bihari sváb érdekképviseletét ellátó helyi Német Demokrata Fórum. A magyar érdekképviseleti szövetség vállalta, hogy a megyei és a városi önkormányzatban fölkarolja a németség problémáit, az NDF pedig szavazatait adta az RMDSZ-nek. A német fórum elnöke kérte az RMDSZ-vezetőket lépjenek közbe a középfokú német oktatás megőrzéséért a Mihai Eminescu Főgimnáziumban, ahol a 120 fős tagozatot még a tavaly meg akarták szüntetni. /(Balla Tünde): Együttműködő bihari magyarok és németek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./

2005. július 2.

Ha élne, Eminescu a Nagy-Románia Párt tagja lenne – hangzott el 2002. január 14-én Botosani-ban, a költő születésnapjának a Nagy-Románia Párt rendezte ünnepségén, Vlad Hogea képviselő szájból, aki jelenleg a Tricolorul pártlap főszerkesztője is. 1995-ben újra kiadták bálványuk, Constantin Papanace (1904–1985) művét, az Eminescu – un mare precursor al legionarismului románesc (Eminescu, a román legionarizmus előfutára) című könyvet. Szerzője a Vasgárda egykori ideológusa, 35 könyvet írt a Hitler-barát mozgalom szolgálatában, köztük az említett Eminescu-méltatást. A bukaresti Vestfalia Kiadó 1997-ben megjelentette Eminescu Sfantul pamant al Transilvaniei című publicisztikai gyűjteményét, benne az Echilibrul (Egyensúly) című eszmefuttatását a magyarokról, megjelent a pesti Federatiunea 1870. május 4-i számában. A 20 éves Eminescu, az ifjú titán így látta (Pesten!) a magyarokat: „A nyelvük? Szégyellniök kellene. Hangjai elborzasztják a követ is…, durva, kifejezéstelen, ósdi nyelv, a német utánzata. Művelődéstörténetük nulla, törvényeik a középkorból maradtak fenn, barbárabbak a barbárságnál. Művészetük és irodalmuk? Átvették a németektől, ahogy az ipart is. Kereskedelmük? A zsidók kezében.” Ugyancsak a Vestfalia Kiadó 1998-ban Chestiunea evreiasca (A zsidókérdés) cím alatt csokorba gyűjtötte Eminescu ilyen tárgyú írásait. A Timpul 1879. július 7-i számában megjelent vezércikkében Eminescu így írt: „a zsidó faj nyelve vulgáris, barbár dialektus”. A 29 éves Eminsecu Doina című versében megírta: az idegenek a Dnyesztertől a Tiszáig elárasztják a románságot, ezért szívüket a kutyák egyék meg, házuk váljék pusztasággá, haláluk után varjak és akasztófák vegyék gondjaikba őket. Eminescut Ion Iliescu akkori államelnök 2000. november 9-én a határon túli románok IV. kongresszusához küldött üzenetében a román szellemiség jelképének nevezte. Eminescu idegengyűlölő műveit Iosif Constantin Dragan, a Vatra Romaneasca tiszteletbeli elnöke költségén adják ki. A Vatra-kötődést tükrözi, hogy Cornel Brahas Ne e sila címmel 1991-ben kiadta Eminescu sovén-nacionalista, antiszemita cikkeinek gyűjteményét. Brahas akkor, közvetlenül a forradalom után Új Jobb néven neofasiszta mozgalmat próbált szervezni, de kudarcot vallott. 1994-ben Gheorghe Funar Román Nemzeti Egységpártjába igazolt át, ott megrögzött magyargyűlöletének köszönhetően nyomban alelnök lett. – Gheorghe Funar ezelőtt két héttel törvénykezdeményezést nyújtott be a szenátusban: Románia minden városa állítson márványszobrot Mihai Eminescunak. Barabás István újságíró a majdani Eminescu-emlékmű márvány talapzatára ajánlja La Arma! (Fegyverbe) című, kevésbé ismert versének néhány sorát. Arról van szó benne, hogy a román a Kárpátok sólyma, fogjon hát végre fegyvert, irtsa ki Erdély vak, kegyetlen, kutyafejű magyarjait. Állkapcsukat el kell mozdítani a helyéről, nyelvüket ki kell tépni a torkukból és a románok öklével betömni szájukat. Ne tűrjék tovább a szégyent, hogy szent földjüket vad magyarok és mocskos kezű zsidók (a versben: jidani) gyalázzák. /Barabás István: Eminescu és Funar találkozása a szenátusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

2005. augusztus 25.

A prefektúra hivatalos levélben felszólította a sepsiszentgyörgyi helyi tanácsot, hogy vonja vissza az utcanevek megváltoztatására vonatkozó határozatának az 1918. December 1. sugárút átnevezésére vonatkozó részét. A határozat szerint a színház sarkától a Szent György térig terjedő szakasz a Petőfi Sándor nevet viselné, folytatólag a Széchenyi térig pedig a Mihai Eminescu nevet kapná. /Knop Ildikó: Új támadás a Petőfi utca ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 25./

2006. március 28.

Nagyváradon a Mihai Eminescu Gimnázium mellett újabb két ingatlan visszaigénylésének jogosságát kérdőjelezték meg a helyi és megyei hatóságok. „A visszaigénylések vitathatók” – jelentette ki Ilie Bolojan prefektus az iskolára, a megyei kórház egyik részlegére és a járványkórház épületére vonatkozó restitúciós kérésekről. Ioan Campean, a prefektus tanácsosa a járványkórházról azt állította, hogy nem adták vissza, ennek ellenére a megyei egészségügyi igazgatóság elrendelte a kilakoltatást. A másik épület esetében pedig szerinte csak a terület volt korábban az egyházé. „Ez merő rosszindulat, miután elvették, és 50 évig használták, most sem akarják visszaadni. Bosszúhadjáratot indítottak ellenünk, csak rosszindulatot tapasztalunk a helyi és megyei elöljárók részéről” – jelentette ki Fodor József általános helynök. /Pap Melinda: Folytatódik a restitúciós vita. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./

2006. június 19.

A Nagy-Románia Párt tizenöt évvel ezelőtt, 1991. júniusában alakult meg, kezdeményezője Eugen Barbu író, Mircea Musat történész és Corneliu Vadim Tudor újságíró volt, a decemberi fordulat előtt mindhárman a szekuritáté Saptamana című szócsövének vezető munkatársai. Előbbi kettő meghalt, a szélsőséges sovén-nacionalista párt hangadó vezére mindmáig C.V. Tudor (jelenleg a szenátus alelnöke is). Az évfordulós rendezvénysorozat Bukarestben tetőzött június 17-én, cirkusz és operett egyvelegére emlékeztető jelenetekkel, többek között C.V. Tudor Hitlerre és Ceausescura emlékeztető, fennkölt bevonulásával, úgyszintén régi rögeszméjének idézésével, miszerint rövidesen ő lesz Románia elnöke. A Romania Mare június 16-i számának szalagcíme: Románia jelenkori történetének legpatriótább, legigazságosabb pártja 15 éves – éljen sokáig! Az önköszöntőből: „A NRP dicsőséges történetét elnökének ragyogó szellemisége hatja át. Ez a párt 15 éven át védte a hazát minden veszély ellen. A harc élén C.V. Tudor, a vitézek között legvitézebb politikus áll, ő vezeti pártját győzelemről győzelemre.” Tricolorul (a párt napilapja), június 15.: „Tizenöt évvel ezelőtt született meg ez a legtisztább és legszebb párt, nem hiába, hogy országunk nevét viseli. Meggyőződésünk, hogy ha élne Mihai Eminescu, Mihai Viteazul, Tudor Vladimirescu, mindhárman tagjai lennének pártunknak.” Barabás István közölt néhány korábbi adatot. Romania Libera, 1992. június 5.: Miután birtokába jutott a féltve őrzött titoknak, a szerkesztőség leközölte Eugen Barbu és C.V. Tudor levelét, amelyben kérték Ion Iliescu elnököt és Petre Roman kormányfőt, járuljanak hozzá a Romania Mare hetilap beindításához, ez segítségükre lesz az ellenzék felszámolásában, a magyar veszély elhárításában. – A Nagy-Románia Párt 15 éve követeli az RMDSZ betiltását, vezetőinek kitoloncolását az országból. 1997. szeptember 12-én a kolozsvári Avram Iancu-ünnepség keretében C.V. Tudor a nagygyűlés szónoki emelvényén a tömeg ujjongása közepette darabokra tépte dr. Csapó Józsefnek a Székelyföld autonómiájára vonatkozó tervezetét. Legújabban a Tricolorul június 15-i számában hívja fel a figyelmet, hogy dr. Csapó József június 18-án Gyergyóditróban az autonómia révén el akarja csatolni Erdélyt Romániától. /Barabás István: Nagy-román önünneplés. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

2006. június 24.

Marosvásárhelyen a Mikszáth Kálmán (ma Artei) utca 4. szám alatt van Izsák Márton, nemrég elhunyt szobrászművész műterme. Itt készültek azok a köztéri szobrok, melyek ma Marosvásárhely, Gyergyószentmiklós és Dés tereit díszítik. Izsák Márton /Galócás, 1913. ápr. 12. – Marosvásárhely, 2004. febr. 1./ családtagjait, rokonait a vészkorszakban vesztette el. Szerette Marosvásárhelyt és óva intette környezetét a gyűlölködéstől, az egymás ellen irányuló rosszindulattól. Budapesten végezte az iparművészeti főiskolát. Diplomamunkája a volt Ludovika parkját díszíti. Később több kis szobra került a bukaresti román királyi palotába is. 1945-ben az ő javaslatára és közbenjárására nyílt meg a marosvásárhelyi magyar tannyelvű Művészeti Líceum, mely román tagozattal is bővült, ennek 1945-től 1974-ig volt az igazgatója, ugyanakkor mint szobrászművész megalkotta Szentgyörgyi István, Mihai Eminescu, Bartók Béla, a Deportáltak és az Ismeretlen katona marosvásárhelyi, Salamon Ernő gyergyószentmiklósi és a Deportáltak dési szobrát. A legsikerültebb művének a Csorvássy Istvánnal 1956-ban készített Bolyaiak szobrát tartotta. A legnagyobb élményt Márton Áron szobrának a megmintázása jelentette számára. 2000. június 24-én került sor Marosvásárhelyen az 1996-ban megmintázott szobor felállítására a Keresztelő Szent János Plébánia udvarán. „Ez volt az utolsó szobrom, amit egy áldott emlékű, bátor, népét szerető emberről megmintáztam” – nyilatkozta Izsák Márton. /Fodor Sándor (S.): A művészeti iskola megálmodója. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 24./

lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-179